A Fogadó története

A Ság hegy (Ság), mint tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesalján található. 291 méter magas Celldömölk fölött. 1891-ben itt végzett méréseket Eötvös Lóránd a róla elnevezett torziós ingával. A hegyen a 20. században bazaltot bányásztak, ma a bánya területe tájvédelmi körzet.

A hegy bazaltját elsőként a rómaiak használták fel aBorostyánút és Sabaria útjainak építéséhez. A modern kori bányaművelés a 20. század elején kezdődött. 1909-ben jött létre a Sághegyi Bazaltbánya Rt. A nagyüzemi termelés 1911-től datálható. A tulajdonos Lázár Jenő volt, aki villát építetett a hegyen. A részvénytársaságot a háború után államosították, és a bányászat a kőzetanyag kimerüléséig, 1957-ig folytatódott.

Összességében mintegy 17 millió tonna kő kitermelése történt meg, radikálisan megváltoztatva a Ság korábbi formáját: mai meddőhányókkal, belső bányaudvarokkal szabdalt felszíne csak nyomokban idézi az egykor fenséges tanúhegyet.

A bányaművelés hatására ugyanakkor feltárultak a hegy gyomrának olyan rejtett titkai, amelyek az avatott szem számára a hegy kialakulásáról regélnek. Hogy a természet ilymódon – emberi tevékenység által – felnyitott könyve mások számára is olvashatóvá váljék, létrehozták a sághegyi földtani tanösvényt. E tanösvényt bejárva szinte megelevenedik az egykori vulkáni tevékenység. Különösen impozáns látványt nyújt az utolsó kitörés kürtőbe szilárdult lávája.

A bánya bezárása után a tulajdonosi villa turistaszállóként üzemelt, majd a ’90 -es években kapta a Sághegy Fogadó elnevezést. Az új tulajdonos jóvoltából 2010-ben teljes felújítás történt. Az exkluzív megjelenés mellett bővült a szolgáltatások köre, amelyekkel valóban felejthetetlenné teheti látogatását a celldömölki Ság hegyen. A hegyre felvezető sikló út az egykori bányatulajdonos, Lázár Jenő nevét viseli.