| |
A Ság hegy illetve a Fogadó rövid története
A Ság hegy (Ság), mint tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesalján található. 291 méter magas Celldömölk fölött. 1891-ben itt végzett méréseket Eötvös Lóránd a róla elnevezett torziós ingával. A hegyen a 20. században bazaltot bányásztak, ma a bánya területe tájvédelmi körzet. |
A hegy bazaltját elsőként a rómaiak használták fel a Borostyánút és Sabaria útjainak építéséhez. A modern kori bányaművelés a 20. század elején kezdődött. 1909-ben jött létre a Sághegyi Bazaltbánya Rt. A nagyüzemi termelés 1911-től datálható. A tulajdonos Lázár Jenő volt, aki villát építetett a hegyen. A részvénytársaságot a háború után államosították, és a bányászat a kőzetanyag kimerüléséig, 1957-ig folytatódott. |
A bazaltbánya működés közben |
Összességében mintegy 17 millió tonna kő kitermelése történt meg, radikálisan megváltoztatva a Ság korábbi formáját: mai meddőhányókkal, belső bányaudvarokkal szabdalt felszíne csak nyomokban idézi az egykor fenséges tanúhegyet.
A bányaművelés hatására ugyanakkor feltárultak a hegy gyomrának olyan rejtett titkai, amelyek az avatott szem számára a hegy kialakulásáról regélnek. Hogy a természet ilymódon - emberi tevékenység által - felnyitott könyve mások számára is olvashatóvá váljék, létrehozták a sághegyi földtani tanösvényt. E tanösvényt bejárva szinte megelevenedik az egykori vulkáni tevékenység. Különösen impozáns látványt nyújt az utolsó kitörés kürtőbe szilárdult lávája. |
A bazaltbánya épületei
|
A bánya bezárása után a tulajdonosi villa turista szállóként üzemelt, majd a '90 -es években kapta a Sághegy Fogadó elnevezést. Az új tulajdonos jóvoltából 2010-ben teljes felújítás történt. Az exkluzív megjelenés mellett bővült a szolgáltatások köre, amelyekkel valóban felejthetetlenné teheti látogatását a celldömölki Ság hegyen. Ugyancsak 2010-ben kapta a Fogadóhoz felvezető egykori sikló út a Lázár Jenő utca nevet. |
További képek a Galériában >> |
|
